************************Sent: Thursday, August 17, 2006 3:35 PM

Subject: Kuba
Tisztelt Szerkesztőség!

Tegnap találtam az újságot egy újságárusnál és még este végigolvastam.
Ismét lázba hozott a karibi térség elsősorban Kuba.

Gratulálok lapjukhoz, fantasztikus, végre egy kiadvány ahol információkhoz
lehet jutni erről a
térségről is.

Írtam néhány gondolatot Kubáról, sajnos összeszedetten nincs időm mert
szoros a határidő.
Küldök mellé néhány fotot, ha tudnak használni belőle valamit, örülni fogok.
Remélve más országok is sorra kerülnek majd a lapban (következő uticélunk
Mexiko)
Jó munkát kívánok!

Steiner Henriette és utastársam, párom
Grubits Ferenc

Utazásunk Kubába
           
Kubáról legtöbb embernek a szivar a rum és a szocializmus jut eszébe, ez mind igaz de kevés.
Ez év tavaszán két fantasztikus hetet töltöttünk Kubában. Az első héten végigjártuk az országot Havannától Santiago de Cubáig, utána élveztük a Karib tenger simogató lágy hullámait.
Időutazáson éreztük magunkat. Néha az 50-s években játszódó amerikai film szereplőiként, aztán kicsit a jelenben és újra vissza 50évvel ezelőttre. Havanna utcáin futó autók nagy része idősebb nálunk (35évesek vagyunk), ugyanakkor a szállodák modernek tiszták megfelelnek a mai utazó igényeinek. Az utcákon ökrös szekérrel és a legmodernebb technikával is találkozhat az ember.
Havannát nehéz leírni, érezni kell, látni az utcán dominót játszó vagy éppen zenélő, táncoló, éneklő embereket és a csodaszép koloniális épületeket, a nyolc méter hosszú csillogó cadilac-ket, a  Havanna Club gyárat illetve múzeumot .
A két hét során vidám mosolygó emberekkel találkoztunk, akik európai szemmel nézve szegények, de őket  bántaná ha ezt mondanánk rájuk. Szeretik az életet, boldogok, néha nincs áram vagy víz, esetleg nincs választék a helyi boltban vagy patikában, de mégis mindenük meg van ami szükséges. Szól a zene egész nap, a nyitott ablakokon kihallani a salsat.
Kubának minden adottsága megvan, ami vonzza  a turistát, délről a Karib tenger a korall szirtjeivel, északról az Atlanti óceán a fehérhomokos strandjaival, az ország belsejében a hegyek vagy a világ legjobb dohánytermő vidéke Pinar de Rio a maga vörös földjével. Minden irányban a száradó dohányleveleket látni. A dohánygyárakban ugyanúgy készítik a szivart mint 100 évvel ezelőtt, kézzel. Fényképezni nem szabad, őr vigyáz  a rendre. A szivarsodrók hatalmas teremben (kb 50-60 ember) dolgoznak, napi 10 órát. Jó hangulatban. Beszélgetnek, illetve egy felolvasó szórakoztatja őket.
Az út melletti pihenőhelyeken igazi finom koktélokat lehet kipróbálni, kedvencem a Pina Colada, amit friss ananászból és kókusztejből készítenek az elmaradhatatlan rummal.
Dél felé haladva Cienfuegos, Trinidad Santi Spiritus, Camaguey  kisvárosok következnek ahol megállt az idő. Havanna lüktetése után itt kicsit lelassul az ember. Egy kellemes séta után leül a helyiek mellé egy árnyas padra. Elfelejti az itthoni rohanást és kicsit irigy, az itt élő emberek nyugalmára.
Santiago de Cuba a déli nagyváros a maga varázsával. Itt tényleg mindenhol szól a zene, már a turista is táncra perdül. A latin ritmus és egy kevés koktél megtanít salsat táncolni.
Kubát annak ajánlom aki nyitott szemmel és nyitott szívvel csodálja a világot.

Steiner Henriette és utastársam, párom
Grubits Ferenc